Snuff film

 

Snuff film

 

 Kihűlt a víz, kihűlt a test

lassan kihűlt benne és

bennem minden, hideg lett

az érintése

Még pár óra, s végül

 nem marad semmi

szilárd a belsőjében

 Minden szétfolyik, a

 kád aljára, a lefolyóba

Én csak szorítom magamhoz,

rég beállt a merevség

 nem is különbözünk annyira

Már esik szét, a sejtek végleg

 megadták maguk, ugyanolyan

 tehetetlenek a vég ellen, mint én

 Nem marad más, csak a szaga

 A tócsájában ülök,

az ölemben tartom

Annyira sajnálom

de csak ezekből az üres

 gödrökből tudok olvasni

csak ezt a viaszos bőrt

 vagyok képes megfogni

 és csak úgy tudom elviselni,

 ha már nem lát engem,

 miközben csinálom

 Ahogy befejezem, már

 darabokban van,

szétkenve rajtam.

 Akkor, ott ugyanolyanok

voltunk, először és utoljára:

 kihűlt, szétcibált testek.